20 éve foglalkozom önfejlesztéssel, mára ez lett az életformám. Számtalan nehézséget haladtam meg az önmagammal való őszinte szembenézésnek, és az elengedésnek köszönhetően. Hiszek Istenben. Hiszek abban, hogy az élet maga old, és éppen azt a feladatot rakja elénk, amire a legnagyobb szükségünk van ahhoz, hogy meghaladjuk magunkat.

Biegelbauer Lilla vagyok, 43 éves, három fiúgyermek édesanyja, intuitív coach, a segítő vállalkozók mentora, az önfejlesztés szerelmese.

Az elmúlt kb. 20 évben rengeteg olyan önismereti, fejlesztő, pedagógiai, gyógyító módszert tanultam és alkalmaztam, melyek segítettek közelebb kerülni magamhoz, feloldani egy-egy elakadás okát, megérteni magamat. Azonban el is távolítottak az eredeti, bennem élő gyógyító erőtől. Mivel rengeteg technikát tanultam, úgy akartam csinálni, mint mások, mert akkor még nem tudtam kapcsolódni az eredendően bennem élő gyógyító erőhöz. 20 évig gyakoroltam és alkalmaztam ezeket a módszereket és sokat segítettek, de az igazi áttörést az hozta meg, hogy feladtam a várakozást arra, hogy majd jön valami, valaki aki „megment”, és egy csapásra megoldja a problémáimat. A gyors oldások pár napig adtak felszabadulás érzést, de a gyökeres változást nem ezek hozták meg, hanem az a hozzáállás, hogy már nem mástól várom a segítséget, mint saját magamtól.

Évtizedek óta írok, kialakult egy fajta öncoaching, melynek lényege, hogy az érzéseimhez kapcsolódva írok, és ami megjelenik bennem, kérdésekkel segítek intuitívan magamnak kibontani és megérteni egy-egy nehéz helyzet okát, észrevenni benne a felelősségemet. Ez a módszer ugyankkor inspirációnak is jól használható, mert egy idő után, ahogy írok, elkezdenek új ötletek megjelenni bennem arra vonatkozóan, hogy hogyan oldjak meg egy-egy nehéz helyzetet. A kulcs megint az, hogy Magamtól várom a megoldást és befelé figyelek. 

Amikor a legmélyebb nehézségben voltam, a legegyszerűbb spirituális gyakorlatot kezdtem végezni kitartóan, éveken át, az elengedés-önátadás meditációt, melyet David R. Hawkins: Elengedés című könyvében ismertem meg. 

Emellett folyamatos önmegfigyelést végeztem, ami segített felismerni reakcióimat, és jobban megérteni magam. A több száz kineziológiai oldás, családállítás, coaching ülés ahova 8 évig jártam bár sokat segítettek, de közelébe sem értek annak, amit magam fedeztem fel önmagamról ezekkel az egyszerű spirituális gyakorlatokkal, ezek adtak nekem valódi önbecsülést és hitet magamban. Bár apró lépésekből épült, de stabil, elveszíthetetlen állapotot értem el. A többi módszer sebtapasznak tűnik ezekhez képest. Számomra a spirituális útban van az igazi Erő, a lélek ereje. Nem én változtattam meg a súlyos traumatikus gyerekkoromból gyökerező nehéz élethelyzeteimet, hanem átadtam magam ennek a nálam nagyobb Erőnek, és engedtem, hogy átformálja az életem.

Megerősödött a kapcsolatom magammal, már nem félek az érzéseimtől, és nem szeretnék megfelelni másoknak. Döntéseim mélyebben gyökereznek ebből a belső kapcsolatból, így életem egy sokkal őszintébb, önazonosabb irányba indult el, amit egyre több öröm kísér. Ez az út lassú ahhoz az azonnali változáshoz képest, amit hajszoltam gyors feloldást ígérő technikákkal, de fokozatosan, napról napra jobb, és ez a változás tartós. 

Fontos lett számomra, hogy mindazt, ami nem én vagyok letisztítsak magamról, és az igazságot keresem mindenben. Kimondom őszintén az igazat, ha kellemetlen is. Ezt a változást hozó őszinte erőt képviselem.

Úgy hiszem, bármi történik az életünkben, az többet szeretne kihozni belőlünk, mint amit mi megélünk magunkból. Az élet fejlődésre hív, szeretne kimozgatni, és olyan helyzeteket hoz, amelyen keresztül új lehetőségeket kapunk, új csatornák, és irányok nyílnak. Az egó ennek ellenáll, jó neki ami van, akkor is ha valójában nem jó. De a tanulási folyamat nem itt van a megszokás körein belül, hanem azon kívül, olyan helyen, amit homály fed, és nem látunk előre kiszámítható lépéseket. A kilépés az ismeretlenbe, belső hívásunk követése nem fájdalommentes, de támogatott és ez az egyetlen út, aminek számomra értelme van. Bízhatunk az életben, mert azt hozza, amire szükségünk van.

Az egyéni intuitív oldások, csoportos coaching programok, és kurzusok célja az önmagunkkal való letisztult, őszinte kapcsolat létrehozása, s annak szemléletnek az átadása, melyben hiszek, amellyel mi magunk segíthetünk magunkon.

Amikor valamiből elegünk van, az a kiugrási pont, hogy végre változtassunk. Nincs tovább, már nem tudjuk elviselni, hogy lemondjunk magunkról, s ez az a forráspont, ahol többé válhatunk. Önmagunk állhatatos fejlesztése, intuíciónk, hívásunk követése a legfontosabb számomra, mert így kerülünk közelebb sorsunk beteljesítéséhez, kapcsolódunk magunkhoz, ezáltal a bennünk élő Istenhez.